Just blog it!
*Kinek, minek, kiért, miért, hogyan (mikor)?*
Természetesen a kommunikáció-elmélettel foglalkozó tudományág megjelentetett számos írást e témában. Hosszúra sikerült, mert belelendültem a dologba. A kész anyag szelektált, vágott verzióját küldöm be. A szelektálási szisztémámban akadnak hibák, de a terjedelem és az „olvashatóság” miatt csak ennyi. Sorry, ha hosszadalmas és blablás!
A „weblog” kifejezést Jorn Barger alkotta meg 1997 decemberében. „A weblogok gyakran frissített oldalak, melyek más cikkekre mutatnak a weben, gyakran megjegyzésekkel és azonos oldalon megtalálható cikkekre mutató linkekkel.” – Dave Winer. A rövidebb verziót (blog) Peter Merholz alkotta meg 1999-ben a weblog „we blog” alakra bontásával. A használata ez évben terjedt el, amit a közel azonos időben megjelenő első weblog-eszközök megjelenése tovább népszerűsített: E. Williams és Meg H. Pyra Labs nevű vállalata kifejlesztette a Bloggert, amit a Google 2004-ben felvásárolt! (Wikipédia)
„Na, persze "blogot", azt nem írok!”
„Micsoda badarság elmondani mindenkinek azt, amit a jó ízlés okán nem mondhatok el senkinek...! Azt írom, amit írok, és nem a napok akár másokkal, akár velem megeső érdektelen történéseit rögzítem, hanem ami eszembe jut bármiről. A véleményemet erről a cafrangos, ostobán kacskaringózó életről, vagy a belenyugvásoktól újraismétlődő hétköznapokról, a napfényről, vagy a halálfélelemről, egy-egy iszákosságtól szederjes arcbőrről, vagy a pincérlány kerek popsijáról, aztán a szódabikarbónáról, a taxitarifákról, a fiam kiskutyájáról, a pökhendiségről, vagy egyikről sem, ha éppen semmi vitatható, vagy tanulságos nem jut róluk az eszembe. (Verebes István)
Kommentek, kommentezés
Rendszerint úgy találok számomra megfelelő cikket, blogot, oldalt, hogy a hozzá tartozó kommenteket olvasom el elösször - többségében. A kommentek milyenségéből következtetni lehet az adott oldal olvasótáborára. Milyenek és kik olvashatják. Ilyen, vagy olyan ember olvassa azt, ami ilyen, vagy olyan lehet. Eszembe futott egy példa - egy társadalmat a börtönben fogvatatottakon, az elitélteken, priuszosokon lehet lemérni. Valami ilyesmi, amire gondolok. A kommentek sokrétűségéből természetesen nem következik az, hogy jó és rossz tartományom belül pontosan és igazságosan mutatkozik meg a cikk szerzője és maga a cikk erkölcsi értéke, megítélhetősége, ilyen-olyan értéke. De nyilvánvaló az, hogy a benyomás (a komment) miatt olvassuk el, vagy sem a leírtakat. Ezen túl következhet az is, hogy a kommentezés csak egy adott társaság kommunikációját tükrözi. Egy közösség baráti-, ismerősi kapcsolatait mutatja nekünk, olykor elrugaszkodva ill. eltávolodva a cikk mondandójától, eredendő témájától.
Olvasd csak szépen tovább »