
Nincs kabaré, van viszont Emil Rulez
Emlékeztek, hogy úgy 2004-ben vagy talán még korábban a Kispál, az Emil Rulez meg még néhány csapat fölállt, hogy megmondja a magáét a sok csúnya, roszul szerkesztett kereskedelmi rádiónak, hogy mért nem játsszák őket? Mi lett a vége? Ugyanúgy nem játszották őket. 2007-ben meg jött ez a nagy arculatváltás, és íme, magától játssza egy ekkora múltú, ám megújult csatorna az összes akkori lázadó dalait. Végre el kéne mondani a többi rádiónak is, hogy:
1. A magyar zene nem rétegzene
2. Nem csak a mainstream popzene a zene
3. A hallgatók véleményére adni nem kell félnetek, jó lesz.
Ajnánlom önöknek, tökjó: Teszkó, Brazil, Vámpír
Személyes kedvenceim is vannak már az új Petőfin.
Dobtam egy hátast, amikor azt hallom, hogyaszongya a Kaukázus:
"És utána felmegyek az iWiwre / Megnézem, valaki / bejelölt-e / Sztriptízre, vagy orálra, / Vagy akármi jöhetne utána." (more szöveg itt) (video itt - külön figyelmet érdemlő video-válaszok!) Nem kellett sokat várni a refrénig, ahol konkrétan Teszkózik az előadó, ami már a mai nagy, magyar valóság, így csupa kisbetűvel. Társadalomábrázolós, és mindamellett poén is. Röfrénbe Teszkó?!
Louie Austen a latinos gyöngyszeme ismét nagyon bejött. Brazil. Ez nem mély, viszont mélyen helyeselhető tartalommal bír.
"Life / Is so simple / Life / In Brazil."
Annyira easy, hogy szétesik. Nagyon jó hang, fíling, és ami az érdekes, hogy rendre adnak latint, nu-bossát, meg fellatinosított popdalokat (Unchain My Heart) a Petőfin, Louie csak az egyik legszeretnivalóbb közöttük.
Péterfy Bori Vámpírja zseniális. Érne egy külön posztot a lemeze is. (Myspace) (Video, de nem vámpíros, hanem Labambás) (szöveg, vámpíros) Aki még nem ismeri, mindenképp hallgassa meg a fenti linekre való kattintások segítségvel!
"Előző életemben denevér voltam / nappal aludtam, éjjel éltem én / Vakon repültem, de Rád találtam, / Megharaplak, mert a véred az enyém"
Még sok előadót sorolhatnék, pl. Barabás Lőrinc, Katan, meg persze vannak a nagy külföldi szátrok, Dave Gahan, Moby, meg néhány olyan zene, amit nem hallgatnál soha amúgy, ha nem lenne a rádiód idetekerve.
Összességében tehát
Aki a Petőfit szereti, az szereti, aki meg nem, az nem. Mindenesetre van menekülési útvonalad, ha nem akarod aznap 28-adszorra is meghallgatni a Desperadótól a Táncoljt az egyik változatos zenei kínálatú kereskedelmi rádió hullámhosszán.