Egy hét alatt az ember egy idegen országból nem sok mindent tapasztalhat meg, de ha nyitott szemmel jár, azért észre vehet egy-két dolgot. Rövid beszámolónkból kiderül, hogy milyennek látja Ausztriát, akinek csak térkép a táj.
Az úgy volt, hogy egy szép nyári szombat reggel indultunk, már fél hatkor, itthon jól megtankolva a kocsit (ottkinn biztos drága a benya). A szobát délután négy óra után lehetett elfoglalni, kicsit meg is ijedtünk, amikor már 11 órakor elhagytuk Grácot, de aztán – letérve az autópályáról – kicsit lelassultunk, úgyhogy csak fél négyre értünk oda. Amikor átléptük az Enns folyót, már igazán idegen földeken jártunk. Hogy úgy mondjam, túl voltunk az Óperencián (ob der Enns, az Enns-en túl).
Szóval kissé körülményes volt odaérni
Mivel az utazási iroda ismertetője szerint Salzburg felől kellett érkeznünk. Nos, ez röpke 200 kilométerrel növelte volna meg az utunkat, még jó, hogy a GPS többszöri figyelmeztetésére (Térj le az autópályáról!) végül megnéztük, merre is vagyunk. Visszafordulás – természetesen egy fizetős alagút után voltunk, ennek tíz euró ellenében sikerült megnézni tíz perc alatt mindkét járatát –, majd sima út. Bischofshofenben tábla: Hintertal 24 kilométer. Légvonalban persze legföljebb öt, vertikálisan viszont pár száz. A többit a fantáziátokra bízom. Asszem, nemsokára elviszem a kocsit egy átnézés erejéig a szervizbe.
Megérkezés iszonyatos kínok közepette (szorított a szükség, egy szálloda és egy (sajnos, mint kiderült, igen frekventált) patak közti gyepszőnyegén állva rettegő pillantásokat vetettem a különböző személyzeti helyiségek ablakaira), de egy helyen, ahol csak szálloda van, nem könnyű megtalálni egy bizonyos szállodát. Végül valami átnézeti térképen ráakadtunk. Hogy miért írták ki ezt az egyet, nem tudom, volt legalább másik száz – nem is túloztam.
A szálloda szép volt
Az egész falu egyébként a téli sportokról szól, de azért nyáron is nagyon jó hely. Kellemes hűvös van, fenyvesek, hegyek (rajtuk kevés hó), felhők, amelyekbe belemehetsz (Egy alkalommal az autópályán egy felhő alatt mentünk, a szó legszorosabb értelmében, kb. 100 méterre fölöttünk volt az alja, és esett belőle az eső. Látod, hogyan jön ki az eső a felhőből – hihetetlen látvány volt.), és sífelvonók, amelyek nem működnek.
Tehenek kicsapva a „rétre” (a hegy oldala)
Olyan helyeken legelnek, hogy egy ember sem nagyon tudna megkapaszkodni a szakadék oldalán. A fejüket néha bedugják a korláton belülre a szerpentinen, ha lassítasz, meg is lehet simogatni őket.
Az egész falu egyébként a téli sportokról szól, de azért nyáron is nagyon jó hely. Kellemes hűvös van, fenyvesek, hegyek (rajtuk kevés hó), felhők, amelyekbe belemehetsz (Egy alkalommal az autópályán egy felhő alatt mentünk, a szó legszorosabb értelmében, kb. 100 méterre fölöttünk volt az alja, és esett belőle az eső. Látod, hogyan jön ki az eső a felhőből – hihetetlen látvány volt.), és sífelvonók, amelyek nem működnek.
Tehenek kicsapva a „rétre” (a hegy oldala)
Olyan helyeken legelnek, hogy egy ember sem nagyon tudna megkapaszkodni a szakadék oldalán. A fejüket néha bedugják a korláton belülre a szerpentinen, ha lassítasz, meg is lehet simogatni őket.
Hmm, kínai kaja…
Szóval beköltöztünk. Nem volt egy hiperextra hely, nem volt reggeli, meg nemtudommi az árban, de turistaadó és szállás két személyre, egy hétre 43 €. Azaz 12 000 forint.
Tizenkétezer.Beköltözés után séta a faluban
Kicsiny falucska, gyönyörű hotel, fogadó, szálloda, itt szinte senki sem lakik, csak a tulajok – talán. Ugyanis itt csaknem minden hotelecske valamilyen Familie XY-é. Egyébként látszik is rajtuk, hogy magánemberek ebbe fektetik a vagyonukat, és igyekeznek, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyből megtérül a befektetés.
Kicsiny falucska, gyönyörű hotel, fogadó, szálloda, itt szinte senki sem lakik, csak a tulajok – talán. Ugyanis itt csaknem minden hotelecske valamilyen Familie XY-é. Egyébként látszik is rajtuk, hogy magánemberek ebbe fektetik a vagyonukat, és igyekeznek, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyből megtérül a befektetés.
Egy templom: mivel a Habsburgok országában vagyunk, természetesen katolikus. Olyan, mintha tavaly épült volna, de oldalán 8 méter magasságban (a képen a jobb felső sarokban egy kis csík) egy felirat: Schneehöhe am 1. Mai 1817. Tehát mégsem most épült. És ezek szerint itt májusban is van hó.
Szép tavaszi nap lehetett május 1. Kár, hogy senki sem látta :-o
Aztán szombaton már nem volt más program. Megnéztük a prospektusokat, mit is lehet csinálni errefelé, aztán valami iszonyat gagyi film valamelyik adón, ja, meg is van: Száguldó erőd, Sirály Pistával a főszerepben.
