"Rájöttem! A tudomány és a technika - de akár a mindennapi élet - csudálatos világában kalandozók számos úgynevezett megválaszolhatatlan kérdéssel találják szembe magukat. Olyan kérdésekkel, melyekre nagyon sokan keresték a választ, eleddig sikertelenül. Nos, rájöttem, hogy a probléma pusztán a módszerekből fakad. A makacs, sótlan ragaszkodás a tényekhez, az úgynevezett tudományos gondolkodás és a nagyvonalú elegancia teljes hiánya vet gátat a problémák kreatív megoldásának és a meglepően egyszerű válaszok megtalálásának.
Matka ébresztett rá erre. Az imént tett fel két (szerinte)megválaszolhatatlan kérdést:
1. Miért fekszik a hátán a döglött csótány?
2. Van-e rendszer a prímszámok eloszlásában?
Nos, íme a válaszok, melyek a kérdés elhangzását követően AZONNAL megszülettek:
1. Először is pontosítsunk. Nem fekszik hanyatt minden csótány. Amely csótányt például eltapossuk, az határozottan hason fekszik. Amely csótányok viszont nem erőszakos fizikai behatás miatt vesztik életüket (ide tartozik a mérgezés is), azok, halálukat érezvén közeledni, menten rituálisan hanyatt fordulnak. Teszik ezt azért, hogy színről-színre láthassák istenüket, aki elragadja a lelküket az örök vadászmezőkre, s aki hatalmas cipőtalpként jelenik meg. Még egyetlen csótány sem látta istenét színről-színre.
2. Hogyne lenne! Mint azt mindenki tudja, a prímszámok kis kupacokat alkotnak. Ugye, mindjárt az elején van az 1, 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 29, 31, 37, aztán sokáig semmi. Aztán megint egy kis kupac. Aztán megint. Egyre ritkábban. Mégpedig azért, mert minél nagyobb egy prímszám, annál bátrabb, és annál jobban bírja, hogy nagyon messze vannak a többiektől. Néhány annyira bátor, hogy nincsen is szomszédja.
Kedves gyerekek! Ha van kérdésetek, amire még senki sem tudott választ adni, BÁRMILYEN témában, ne habozzatok feltenni! A Kelta mindenre megfelel!"